Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat

Поступлення найстаріших документів Ніредьгази до міського депозитарію.

2016.
Травень.
18.

Nyíregyháza abban a szerencsés helyzetben van, hogy az 1753. évi újjátelepítését követően keletkezett iratai közül sok fennmaradt.

A legértékesebbek közé tartozik a város levéltárának 1848 előtti, 17 iratfolyóméternyi anyaga, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára őriz. A dokumentumok Nyíregyháza testületeinek (tanácsának és „választott hites közönségének”), továbbá hivatalnokainak, többek között főbírájának, városgazdájának, adószedőjének, közgyámjának tevékenysége során keletkeztek. Az adó- és népesség összeírások, a közösség jogi lehetőségeit, gazdálkodását, mindennapi életét meghatározó kiváltságlevelek, szerződések, továbbá különböző periratok, végrendeletek, a családtagok, rokonok között létrejön peren kívüli egyezségek latinul, ócsehül, „tótul” és magyarul íródtak.

E források segítségével rekonstruálható Nyíregyháza igen dinamikus és unikális fejlődési íve a betelepítéstől az 1786. évi mezővárosi címen, az 1803-ban és 1824-ben kivívott, földesúri terhektől való megváltakozáson át az 1837-ben megkapott privilégiált mezővárosi címig. Az iratanyagból kiemelkednek a városfejlődéshez szorosan kapcsolódó dokumentumok:

  • a telepítési pátens, amellyel a település egyik földesura, gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án kedvező feltételeket ígért az ide letelepedőknek,
  • a II. József által 1786-ban adományozott kiváltságlevél, amely a mezővárosok városok sorába emelte Nyíregyházát és négy országos vásár tartásával ruházta fel,
  • az örökváltság 1803-as és 1824-es-es oklevelei, amelyek arról tanúskodnak, hogy a város lakossága az országban az elsők között jelentős összegeket kifizetve megváltotta magát a földesuraitól, a Dessewffyektől és a Károlyiaktól,
  • az 1837-es privilégiált mezővárosi címet (és címert) adományozó királyi privilégium, amely a megváltakozott parasztközösséget egyedi jogokkal ruházta fel.

Az iratokból azonban nemcsak a közigazgatás működése ismerhető meg, hanem a ritka, bokortanyás településszerkezet, az egyre bővülő külső kapcsolatrendszer is. Az irategyüttes fontos információkat tartalmaz az itt lakók mindennapi életéről, gazdálkodásukról, foglalkozásukról, vagyoni állapotukról is.

Gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án kelt telepítő levele Nyíregyháza újratelepítésének kezdete. A város több mint 10 éve megünnepli ezt a napot. 2016-ban Nyíregyháza legrégibb iratait felvették a Nyíregyházi Települési Értéktárba

A városalapítók előtt néhány értékes, fontos dokumentum közreadásával tisztelgünk.

Károlyi Ferenc telepítési pátense, 1753. május 16.

Károlyi Ferenc lakostoborzással bízza meg Petrikovics Jánost, 1753. május 26. (A Jósa András Múzeum tulajdona)

Bírák könyve, 1757–1817

II. József kiváltságlevele, 1786.

A Dessewffy család örökváltságlevele, 1804.

Nyíregyháza 1837. évi kiváltságlevele

Nyíregyháza legrégibb iratai a levéltár polcain 1.

Nyíregyháza legrégibb iratai a levéltár polcain 2.



Utolsó frissítés: 2019.09.19. Четвер, 09:31