Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2014.
okt.
9.

A Bölcsészettudományi Kar alapításának 100. évfordulójára emlékeztek a Debreceni Egyetemen.

Október 8–9 között tartották meg azt a történész-konferenciát, melyet A kulturális örökség és a humán tudományok innovációi a 21. században címmel rendezett központi ünnepi konferencia keretében, annak egyik szekciójaként rendeztek meg. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete a Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepe elnevezésű szekciójában két alszekciót alakítottak ki: a kora újkori, újkori szekciót, illetve a középkori alszekciót. A középkori alszekciót Dr. Bárány Attila, a Debreceni Egyetem oktatója vezette. Ebben a szekcióban a középkori arisztokráciával kapcsolatos, idegen nyelvű előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. A szekció főelőadója Prof. Dr. Jean-Luc Fray, a Blaise Pascal Egyetem professzora volt. A szervezők mindkét szekcióban nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy a tudományos élet hazai kiválóságain kívül nemzetközi előadók is emeljék a konferencia színvonalát. A kora újkori, újkori szekció főelőadója Orosz István akadémikus volt, aki a konferencia első napján a Tokaj-hegyaljai szőlőbirtokos arisztokratákról beszélt. Ezen a napon a résztvevők a Debreceni Egyetem oktatói, Orosz István, Barta János és Papp Imre mellett az Eperjesi Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa, Kónya Annamária, valamint Kónya Péter rektorhelyettes előadását hallgathatták meg. Barta János professor emeritus a Mária Terézia mezőgazdasági társaságaiban szereplő arisztokratákról, míg Papp Imre professzor a francia arisztokratákról tartott előadást. A Szlovákiából érkezett nemzetközi előadók a Felvidék vonatkozásában beszéltek az arisztokráciáról: Kónya Annamária a rekatolizációban betöltött szerepükről, Kónya Péter pedig Királyhelmec birtokosairól beszélt. Késő délután Balogh Judit, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének docense, Oborni Teréz, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kara Történettudományi Intézetének tudományos titkára, docens tartotta meg előadását. Balogh Judit egy 17. századi erdélyi arisztokrata, Apor István életét, pályáját elevenítette fel, míg Oborni Teréz az udvar, udvartartás és az udvari társadalom kérdéseiről, kutatása történetéről, a jövőbeli célokról beszélt az Erdélyi Fejedelemség vonatkozásában. Varga Szabolcs, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense a szlavóniai arisztokráciával, azon belül is az Erdődyek, Kerecsényiek és Ráttkayak 16. századi felemelkedésével és bukásával foglalkozott. A konferencia első napját Jeney-Tóth Annamária, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense zárta, aki I. Rákóczi György familiárisairól tartott előadást.

A konferencia második napján Papp Klára professzor, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének vezetője kezdte meg az előadások sorát, aki Jósika Antal kolozsi főispán oktatásra, valamint az úrbéri kérdésekre vonatkozó tervezeteivel foglalkozott. A délelőtt során négy Kolozsvárról érkezett előadót hallgathattak meg az érdeklődők. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történelmi Tanszékének docense a 18. századi erdélyi református arisztokrácia vallási öntudatáról, míg Pál Judit docens két 19. századi erdélyi kormányzóról, Karl zu Schwarzenbergről és Péchy Manóról emlékezett meg. Egyed Emese a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora a 18. századi erdélyi nemesek és pártfogoltjaik könyvkiadási szokásairól, Egyed Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Gróf Mikó Imre erdélyiségéről beszélt. Szendrei Ákos, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Doktori Tanácsának tudományos titkára a a dualizmuskori képviselőházat vizsgálta meg a hajdúsági és bihari arisztokrata politikusok tekintetében. A konferenciát a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának doktorandusza, Schrek Katalin zárta, aki K. A. Lieven herceg, londoni orosz nagykövetnek az angol politikai elittel kialakított kapcsolatrendszerét tárta fel.

A nemzetközi konferencia előadásai a 16–19. századi Magyarország különböző régióinak egy-egy arisztokráciára vonatkozó aspektusát, személyiségét elevenítették fel, méltóképpen megemlékezve az arisztokrácia társadalomban, műveltségben, vallásban, az uralkodó mellett betöltött szerepére.

 



Utolsó frissítés: 2019.08.21. szerda, 12:45