Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2012.
nov.
21.
Sorozati szám: 
42.
Alcím, egyéb címadat: 
a 100 éve született Balogh István emlékére
Szerző: 
Balogh István ; szerk. Henzsel Ágota ; a szöveget gond. Filep Tibor és Záborszkyné Balogh Réka
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2012
Oldalszám: 
132 p.
Ár: 
bruttó 1575 ft /db, Keménykötéses: bruttó 2500 ft /db
Tartalom: 

Dr. Balogh István (1912–2007) történész, néprajztudós, levéltáros Debrecenben, a Déri Múzeumban kezdte szakmai és tudományos munkásságát. 1957-ben politikai okokból kellett Debrecenből Nyíregyházára jönnie. Előbb a Jósa András Múzeumban dolgozott, majd 1964-ben kinevezték a Nyíregyházi Állami Levéltár (1968-tól Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár) vezetőjének. Bő évtizedes működéséhez kötődik a teljes levéltári anyag rendszerezése és az alapvető segédletek elkészítése. Balogh István 1975-ben ment nyugdíjba, de még évtizedekig átjárt Debrecenből Nyíregyházára, ahol folytatta kutatásait és segítette a levéltár munkáját.

 

2007-ben bekövetkezett halála után családja a levéltárban helyezte el Balogh István irathagyatékát és a személyéhez kötődő számos dokumentumot. A hagyaték gondozását a levéltár a Balogh leszármazottakkal közösen végzi. Ennek a közös tevékenységnek a gyümölcse a 100 éve született Balogh István emlékére megjelentetett visszaemlékezés-kötet is.

 
A könyvnek egy 1984-ben, Debrecenben készült hangfelvétel az alapja, amelyben Pista bácsi elmesélte élete történetét. A visszaemlékezés 70 évet fog át, a 20. századnak társadalmi és politikai változásokban bővelkedő időszakát. Sajátossága, hogy a magánember és a történész szakember hangja egyszerre szólal meg benne, a személyes sors és a köztörténet eseményei szétválaszthatatlanul összekötődnek. Annál is inkább, mert Balogh István 1944 és 1948 között politikai, közéleti szerepet vállalt; a Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezője lett, majd a párt színeiben 1945-ben Szatmár megye főispáni tisztét is betöltötte. Igazi közege azonban a múzeum és a levéltár maradt, a múlt eseményeinek kutatása és megismertetése, amelynek nyomán tudományos publikációk sora született meg Debrecen és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetéről.

 



Utolsó frissítés: 2019.04.15. hétfő, 19:59