Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2020.
jan.
29.

2020. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján mutatták be a csengeri városházán azt a monográfiát, amelynek létrejöttét példaértékűen fontosnak tartották a város vezetői és a lokálpatrióták.

A Csenger 800 éves című, uniós pályázat segítségével megjelent vaskos kötet a legkorábbi időszaktól napjainkig vezeti végig az érdeklődő olvasókat a nagy múltú település történetén. 

A hajdani szatmári mezőváros múltját már az 1940-es években kutatta egyetemistaként Molnár József, aki sok mindent lemásolt a helybeli földesúr, a Szuhányi család iratai közül. Ezek nagy része a háborúban elégett. Molnár József budapesti tanárként is tovább folytatta szülővárosa letűnt századainak feltárását a budapesti közgyűjteményekben. Céduláit, jegyzeteit, írásait a levéltárunkban helyezte el.

A kötetben Forján Zsolt polgármester köszöntője után Molnár Józsefet, Csenger tudósát mutatja be méltó utódja, a helytörténeti gyűjtemény létrehozója, ismerője, gyarapítója, Fábián László. A Jósa András Múzeum elismert régészei, Istvánovits Eszter (aki a főszerkesztői feladatokat is felvállalta!), valamint Jakab Attila, L. Nagy Márta, Pintye Gábor, ifj. Toldi Zoltán és Tompa György írásainak köszönhetően a legkorábbi történeti időszakba pillanthatunk vissza. Németh Péter c. múzeumigazgató a tőle megszokott érdekes és problémaorientált tanulmányával kalauzol bennünket a város egyik izgalmas időszakában, a középkorban. Molnár József Jánosiról készült, már megjelent tanulmányának újraközlése nélkül nem lett volna teljes az erről az időszakról szerezhető ismeretünk, mint ahogy a Fábián László által írt Melith-kastély történetét is hiányoltuk volna, hiába olvashatjuk máshol. A templomokról Jakab Attila és Mérai Dóra, az 1549-1711 közötti birtokosok és birtokviszonyok változásáról pedig Nagy Dóra levéltáros közölte kutatásának eredményeit. A Rákóczi-szabadságharc utáni másfél évszázadról Molnár Józsefnek köszönhetően különleges források maradtak fent, így olyan részletességgel tárhatta fel Kujbusné Mecsei Éva levéltáros a mezőváros és a közbirtokosság működését, amelyre más megyebeli települések esetében nincs lehetőség. Bene János c. múzeumigazgató az 1848-as forradalomtól az 1950-es évekig vezeti az olvasót, hogy onnan a háború utáni években a helytörténeti múzeum fiatal és agilis vezetője, nagy elődjének méltó utódja foglalja össze két és fél évtized történetét. A lokálpatrióták mintaképeiként említett Fábián testvérek, László és Béla pedig egy olyan személyes emlékekkel fűszerezett, ugyanakkor forrásalapon nyugvó jelenkor történetet írt, amely bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot a Csengerben élő, onnan elszármazott vagy éppen a az elmúlt évtizedek iránt érdeklődők számára. A kötetet, amelynek borítóját Fábián Béla tervezte, testvére, László néprajzi tanulmánya zárja. 

Az igényes kivitelű, gazdagon illusztrált könyv bemutatóját megtisztelte a város díszpolgára és országgyűlési képviselője, Kovács Sándor, valamint a megyei közgyűlés elnökhelyettese, a megyei értéktár elnöke, Baracsi Endre is.

A 700 oldalas monográfia Csenger polgármesteri hivatalában megvásárolható, de olvasható levéltárunk szakkönyvtárában is.



Utolsó frissítés: 2020.09.22. kedd, 13:39