Tisztelt Ügyfelünk! A hadigondozással kapcsolatos kérelméhez szükséges adatlap a linkre kattintva tölthető le, vagy a jobb oldali menüben a 'Kutató- és ügyfélszolgálat / Ügyfélszolgálat' linkje alatt az oldal alján is megtalálható. További tájékoztatáshoz kattintson >>> ide <<< .
Hadigondozási jegyzőkönyv
Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2018.
szep.
12.
 

A historizáló akadémikus festészet egyik legjelentősebb magyar mestere Nyíregyházán született 1844-ben. Családja 1846-ban költözött Kassára, ahol középiskolás korában egy magániskolában készült fel a müncheni akadémiára, itt 1860–1861, valamint 1865–1869 között tanult.

 

A historizáló akadémikus festészet egyik legjelentősebb magyar mestere Nyíregyházán született 1844-ben. Családja 1846-ban költözött Kassára, ahol középiskolás korában egy magániskolában készült fel a müncheni akadémiára, itt 1860–1861, valamint 1865–1869 között tanult. 1861-től négy évig közös műteremben dolgozott Szinyei Merse Pállal. 1869–1876 között kétszer járt Párizsban, második alkalommal a bajor király, II. Lajos megbízásából. 1876-ban a müncheni akadémia tanárává nevezték ki.

1883-ban tért haza Budapestre, ahol a Mesteriskola élére állt. 1888-ban tiszteletbeli tagjává választotta a bécsi akadémia, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Utolsó alkotói korszakát a portrék mellett monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. Az 1896-ban befejezett, Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. Élete utolsó éveiben a budavári Királyi Palota részére szánt öt festményből álló cikluson dolgozott, amelyből azonban csak két kép készült el a Diadalmas Mátyás és a Mátyás fogadja a pápa követeit címűek.

Az utolsó magyar festőfejedelem, ahogy a szakirodalom sok helyen említi, 1920. július 16-án hunyt el a Nógrád megyei Dolányban, amely 1927-ben tiszteletére a Benczúrfalva nevet vette fel.

Nyíregyházára csak 1909-ben, a Nemzeti Szalon kiállítására látogatott el újra és ekkor vette át a díszpolgári címét is. Szakmai tanácsaival sokszor segítette a várost, amely büszke volt szülöttjére. Nyíregyháza 1921-ben emlékévet szervezett tiszteletére a Bessenyei Körrel közösen, mely még ebben az évben kezdeményezte a Benczúr- szoborbizottság létrehozását. A szobrot ugyan csak 1942-ben állították fel, de a város folyamatosan ápolta Benczúr emlékét. Erre jó példa az emléktárgyak gyűjtése vagy egy vázlatának megvétele 1943-ban.

A Benczúr család a festő halála után is tartotta a kapcsolatot a szülővárossal. A művész özvegye személyes tárgyak adományozásával járult hozzá az emlékszoba kialakításához. Fia, dr. Benczúr Gyula orvos pedig a világháború alatt is számos levélben érdeklődött a város tulajdonában lévő alkotások állapota felől.

Tiszteletére Nyíregyháza teret nevezett el róla és tovább gyűjtötte relikviáit, munkáit, amelyek ma a Jósa András Múzeum állandó kiállításának részét képzik.

Emlékének adózik levéltárunk a róla szóló kamarakiállítással.

Galéria



Utolsó frissítés: 2018.09.18. kedd, 21:07