Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2010.
ápr.
7.

Az államhatalom helyi szervei az 1949. évi alkotmány értelmében a megyei, járási, városi, községi tanácsok lettek. A megyei tanácsok 1950. június 15-én kezdték meg működésüket. Feladat- és hatáskörüket az első Tanácstörvény határozta meg.
A megyei tanács az államhatalmat képviselve ellátta az államigazgatási, gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait. Az elnök és helyettese által vezetett üléseiken a különböző időszakokban keletkezett törvények szerint foglalkoztak a dolgozók jogainak érvényesítésével, a helyi gazdasági jellegű költségvetés és terv megtárgyalásával és elfogadásával, azok végrehajtásának ellenőrzésével, a Végrehajtó Bizottság választásával, a helyi mezőgazdasági és ipari termelés, a helyi kereskedelem és közlekedés, a város- és községgazdálkodás irányításával, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének elősegítésével, a tanácsnak alárendelt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével, a tanácsoknak alá nem rendelt szervek működésével kapcsolatos feladatok ellátásával. A tanácstestületek helyi szabályozási jogkörükben szabályrendeleteket alkothattak.
A Végrehajtó Bizottság kettős alárendeltségben működött: felelősséggel tartozott az őt megválasztó tanácstestületnek, valamint felettes szakhatóságainak, a szakminisztériumoknak. A szakigazgatási feladatokat a bizottság által szervezett szakosztályok látták el. A vb nevezte ki a szakigazgatási szervek vezetőit, gyakorolta a fegyelmi jogkört. Az 1971. évi I. törvény a vb feladatává tette a jogszabályok végrehajtását, az országos és helyi érdekek, valamint az ágazati feladatok érvényesítését, a tanács üléseinek előkészítését, rendelkezéseinek végrehajtását, a szakigazgatási szervek és az alsóbb fokú vb-k közvetlen irányítását, a tanácsi vállalatok, intézmények felügyeletét, ill. az együttműködést a nem tanácsi szervekkel. Tagjai a tanácselnök, tanácselnök-helyettes, a végreható bizottság titkára, valamint a tanács által megválasztott tagok voltak.
A két testület 40 éves munkáját rögzítő jegyzőkönyvek, az egyes ülésekhez csatolt beszámolók, tájékoztatók, jelentések, tervek stb. közel 180 vaskos kötetét a levéltár őrzi. A 20. század második felének fontos forrását jelentő, de a korabeli gépelési és szerkesztési technika miatt nehezen áttekinthető jegyzőkönyvek napirendi pontjaiban való kutatást teszi hatékonyabbá és gyorsabbá a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma támogatásával készült adatbázis.
 
A programot készítette: Vegera József
A munkát koordinálta: Kujbusné Mecsei Éva
Az adatfelvitelért és -ellenőrzésért köszönet illeti a  Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékének 2006-2008-as tanévbeni első éves hallgatóit, valamint a levéltár munkatársait: Barna Melindát, Drobni Erzsébetet, Halkó Ágnest, Hartai-Benda Erikát, Kocsis Györgyöt, valamint Tőkési Mihálynét és Sivadó Lászlót.
 
Vissza



Utolsó frissítés: 2019.09.20. péntek, 15:07