Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat

Szabolcsi nyomdák és nyomdászok a 19. században

2011.
Mär.
8.

2011. március 21-én (hétfőn) 14 órakor Bordé Katalin tart előadást „Szabolcsi nyomdák és nyomdászok a XIX. században” címmel a levéltárunk kutatótermében.

 
Meghívó

     A 19. század utolsó harmadában Szabolcs vármegye nagyobb településein – Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza – is megteremtődtek a nyomdaalapítás alapvető feltételei, vagyis a fejlett gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok: iparszabadság, sajtószabadság, technikai modernizáció, tankötelezettség. 
     A városi és megyei közigazgatás ügyintézési módja polgári jellegűvé alakult több, igényesebb és változatosabb nyomtatványanyag kellett. A polgárosodás jeleként a fenti településeken is megjelentek a nyomdák, illetve a helyi lapok a 19. század utolsó harmadában.
Nyíregyházán érhető ez legjobban tetten, amit az 1876-ban bekövetkezett megyeszékhellyé válása idézett elő. Annak hatására ugyanis megnőtt a város nyomtatványszükséglete, így a nyomdák száma is, és mindez a nyomdászat technikájának fejlődéséhez vezetett.
 
    Dobay Sándor alapította meg Nyíregyházán, sőt Szabolcs vármegyében az első nyomdát 1866-ban. Berger Ignácz a másodikat ugyancsak 1866-ban, Kisvárdán. Maurer Károly hozta létre Nyíregyháza második officináját 1874-ben. 1879 októberében Jóba Elek és Piringer János nyomdászok közös céget alkottak Nyíregyházán, amiből 1884-ben létrejött a híres Jóba Elek Könyvnyomda, ill. a Piringer János Könyvnyomda. 1880-ban indult Bárány József Könyvnyomdája Nagykállón. Friedmann Lipót 1892-ben alapította Nyírbátor első nyomdáját. 1897-ben kapta meg az iparengedélyét Klein Gyula Kisvárda második nyomdájának megalapításához. 1899-ben kezdett működni Sarkady József Könyvnyomdája Nagykállón.
 
    Az előadásban Szabolcs vármegye első 17 nyomdászának munkásságából villant fel az előadó képeket. Az általuk alapított valamennyi nyomda a 19. század utolsó harmadában, 1866 és 1899 között kezdte meg a működését. Különböző ideig álltak fent, de közös bennük, hogy mindegyik az adott település (Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza) életének részét képezte, és az ott élőket szolgálta. Hiszen olyan nyomtatványokat készítettek, amelyek a helyi közigazgatáshoz, a társadalmi és kulturális élethez kapcsolódtak.
 
A rendezvény a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0026 számú pályázat programjaként valósul meg.



Utolsó frissítés: 2020.08.06. Donnerstag, 13:21