Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat

Arisztokrata életpályák és életviszonyok

2011.
Aug.
2.

 Arisztokrata életpályák és életviszonyok
            A kötet 2009-ben jelent meg Debrecenben, alapját pedig az Arisztokrata életpályák és életviszonyok a magyar történelemben címmel, 2009. júniusában, a Debreceni Egyetemen megrendezett konferencia szolgáltatta.

A 235 oldalas tanulmánykötet, mely 14 tanulmányt tartalmaz, Papp Klára és Püski Levente szerkesztésében jelent meg, és a szintén Papp Klára által szerkesztett sorozat, A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai részét képezi. A kiadást a Magyar Történelmi Társulat, a Debreceni Történelmi Intézet, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája, a Debreceni Akadémiai Bizottság Történelmi Munkabizottsága támogatta. A tanulmányok szerzői mindannyian a történész szakma elismert képviselői, akik változatos és igen érdekes témákkal foglalkoznak a kötetben, színvonalas munkájuk megalkotásában pedig törekedtek széleskörű, primer források felhasználására. A tanulmányok a kora újkortól egészen a 20. századig terjedő időszakot ölelik fel.  
Pálffy Géza tanulmánya bemutatja a magyarországi arisztokrácia 16. századi helyzetét, illetve az arisztokráciába való bekerülés útjai közül a bárói címszerzést, ennek lehetőségeit. A tanulmányt részletes táblázat egészíti ki, mely tartalmazza a magyar bárói címet szerzők névsorát, címszerzésük dátumát és indokát a Mohácsot követő évtizedektől 1608-ig. Jakó Klára a társadalmi felemelkedéssel foglalkozott a moldvai és havasalföldi magyar secretariusok körében. Tanulmányából kiderül, hogy a hivatalnok-értelmiségi pálya lehetőséget nyújtott az arisztokrácia soraiba való bekerülésre, ugyanakkor – hiánypótlóként –bemutatásra került a moldvai és havasalföldi vajdai kancelláriák története, működése, személyzete. Dáné Veronka egy mezővárosi polgár, Mészáros Péter életútjával foglalkozott, karrierjén keresztül bemutatta, hogyan vált Kemény János fejedelemsége idején Fehér vármegyei alispánná. Balogh Judit tanulmányában a székely karrierlehetőségeket vizsgálata meg – munkáját igen hasznos ábrákkal és táblázatokkal egészítve ki –, míg Papp Klára kutatásaiban a Csáky család erdélyi ágát mutatta be, részletezve birtokviszonyait és családi stratégiáit. Papp Klára tanulmányát számos ábra, táblázat, illetve kép teszi érthetőbbé és szemléletessé.
Egyed Emese munkája a Teleki család és annak 18. századi, Kendilonán lévő udvarát idézi meg, számos forrásrészletet közölve. Kónya Péter a Felső-Zemplén két legnagyobb mezővárosának, Homonnának és Nagymihálynak a 18–19. századi arisztokrata társadalmával foglalkozott, míg Velkey Ferenc tanulmányában a pesti főúri társasági életet vizsgálta az 1840-es évekre vonatkozóan, mégpedig igen érdekes szemszögből, nevezetesen Széchenyi István naplóinak felhasználásával. A tanulmánykötet következő tanulmányának szerzője, Priszlinger Zoltán is egy főúr, Wesselényi Miklós naplója alapján mutatta be a reformkor arisztokratáinak sporthoz való viszonyulását, a sport általuk űzött vállfajait. A tanulmány mellékletében a szerző Wesselényi naplójának egyik oldalát is közölte 1828-ból, továbbá táblázatokat, melyek az egyes sporttevékenységekhez kapcsolódó bejegyzéseket tartalmazzák. Brigovácz László Andrássy György példáján keresztül egy olyan főurat mutatott be, aki a reformkorban vasipari vállalkozóként tevékenykedett.
Ifj. Bertényi Iván munkájában egy politikus főúr, Bánffy Dezső (1895. január 14-től 1899. február 26-ig miniszterelnök)  életútját, illetve politikai tevékenységét ismertette. A már a 20. századra átnyúló tanulmányban természetesen helyet kapott a kor politikai pártjainak bemutatása is. Barta Róbert már egy kissé szélesebb körű témával, az arisztokrácia és a politikai elit 1919 után bekövetkezett hanyatlásával foglalkozott, míg Püski Levente gr. Károlyi Gyula (1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig miniszterelnök), míg Szabó Imre László Bánffy Miklós (1921. április 14-től 1922. december 19-ig külügyminiszter) életét, pályáját mutatta be.
Az egyes tanulmányok tudományos megalapozottságuknak köszönhetően méltó helyet foglalnak el a szakmai művek sorában, ugyanakkor témájukból adódóan és közérthető nyelvezetük miatt méltán számíthatnak a szélesebb közönség érdeklődésére is.
 Nagy Dóra



Utolsó frissítés: 2019.07.18. Donnerstag, 12:44